Találd meg az utad Adwoa Aboah segítségével

Adwoa Aboah (@adwoaaboah) brit modell és a Gurls Talk alapítója: a fiatal nőket tömörítő online közösség tagjai olyan fontos kérdéseket vitatnak meg, mint az oktatás, a mentálhigiéné, a szexualitás és az öngondoskodás. Adwoával beszélgetve szóba került önmaga megismerésének útja, a személyes stílussal kapcsolatos gondolatai, valamint az egyre összetettebb online kultúra előnyei és hátrányai.

A siker és a kudarc szembeállítása nagy hangsúlyt kap napjainkban, de van olyan dolog, amire a kudarc tanított meg, és a siker nem lett volna képes rá?

A kudarcok sok szempontból megerősítették az ellenállóképességemet, mert kénytelen voltam szembenézni velük, szembenézni az elutasítással, és utat törni magamnak. Megtanulhattam, mit jelent a kitartás, és miért olyan fontos. Megtanultam elfogadni a kudarcokat, mert ez volt az, ami segített elérni a céljaimat.

Milyen tanácsot adnál azoknak, akik nem biztosak abban, hogy megmutathatják az igazi önmagukat a világnak?

Azokat, akiknek kételyeik vannak az önkifejezéssel kapcsolatban, arra bíztatnám, hogy ne siessenek, és legyenek kíméletesek önmagukkal. Csak akkor érdemes meglépni, ha készen állunk rá. Nem szabad nyomás alatt cselekedni. Amikor készen állsz, mutasd meg a világnak, hogy ki vagy. Előtte viszont gondold végig alaposan, hogy mivel fog járni.

Milyen módon lehetnek pozitív hatással az online platformok a mentális jólétünkre? Illetve megfordítva a kérdést, milyen módon lehetnek károsak?

Az online platformok pozitívuma az, hogy olyan közösségeket tesznek elérhetővé, amelyekhez szívesen csatlakoznánk: ilyen például a Gurls Talk is, az általam alapított szervezet. Az ember folyamatosan csoportokba kerül be, például az iskolában vagy ott, ahol felnő – főleg kamaszkorában –, és az online platformok megmutatják, mi érhető el a világban.

Ugyanakkor, ha belegondolok, az online platformok eléggé károsak is lehetnek, ha az önmegismerés korszakában folyamatosan mások életét figyeljük, azt, hogy kik és mik ők. A folyamatos összehasonlítgatás nagy károkat tud okozni kamaszkorban. Van, aki hajlamos azt gondolni, hogy ugyanazt kell elérnie, ami a másiknak is megvan. A lényeg az, hogy meggondoltan és megfelelő céllal használjuk az internetet, mert így elkerülhető, hogy átcsússzunk a káros oldalára.

Kreatív vezetőként és aktivistaként hogyan találod meg az egyensúlyt aközött, hogy hű maradsz önmagadhoz, és aközött, hogy példakép vagy az új generáció számára?

Azt gondolom, hogy nem nevezhetném magam példaképnek, ha nem lennék önmagam és nem lennék hiteles. Szerintem ez a lényege annak, ha példakép az ember. Ebben az értelemben az egyensúly nem létezik: ha felvállaljuk ezt a felelősséget, nincs más választás, mert a másokra tett hatás annak a függvénye, hogy mennyire vagyunk hitelesek.

Az önbizalom és az önszeretet meglehetősen személyes dolognak hangzanak, de a közösség szerepe mindkettővel kapcsolatban fontos lehet. Melyek azok, amelyeket megtaláltál a közösségben, bár nem számítottál rájuk?

A közösségeknél nagyon fontos az őszinteség, az igazság kimondása és a történetmesélés. A történetekben viszontlátjuk önmagunkat. Láthatjuk, hogyan harcoltak és tartottak ki mások a nehéz időkben: ez egyrészt inspiráló, másrész példát ad a megküzdéshez a saját problémáinkkal. Találkozhatunk olyanokkal, akiknek nem volt önbizalmuk és nem fordultak szeretettel saját maguk felé, de aztán mindkét területen sikerült fordulatot elérniük, és ez felcsillantja a reményt, hogy ugyanez nekünk is sikerülhet.

A támogatás arra biztat, hogy merjünk önmagunk lenni, és megadja azt az érzést, hogy nem vagyunk egyedül. A mentális egészségemmel kapcsolatos útkeresésem során végig egyedül éreztem magam. Izgalmas – és egyben váratlan – volt számomra, hogy a történetem megosztásával olyan hatalmas közösség fogadott magába, amelyik ugyanazt érezte és érzi ma is, mint én.

Honnan jön a bátorság? Miből merítettél bátorságot ahhoz, hogy azzá válj, aki ma vagy?

A bátorság forrása a kíváncsiság, amellyel megvizsgáljuk és megismerjük önmagunkat. A bátorság, amely lehetővé tette, hogy az legyek, aki ma vagyok, onnan jön, hogy tudom, mire vagyok képes, és nem akarok csalódást okozni önmagamnak. Ezek a dolgok ijesztők tudnak lenni, de folyamatosan szembesülök a pozitív hatásaival annak, hogy menekülés helyett szembenézek a problémákkal. Szerintem a bátorság részben azokból az emberekből is fakad, akikkel körülvesszük magunkat. A különféle nézőpontokból és történetekből. A bátorság forrása az a tudat, hogy többé nem akarunk a régi helyzetbe kerülni, és ezért nagyon kemény munkára is hajlandóak vagyunk.

Mi az első lépés azon az úton, amelynek a célja megszeretni azt az embert, akik vagyunk?

Az első lépés az, hogy kedvesek legyünk magunkhoz. Túlságosan gyakran fordul elő az, hogy mindazt, amit önmagunknak mondunk, másnak sosem mondjuk el, szóval fontos a kedvesség.

Mi az, amit a személyes stílus elárulhat, még akkor is, ha valaki nem mondja ki nyíltan?

A stílusunk és az öltözködésünk fontos kijelentést tesz rólunk. Őrülten tisztelem azokat, akik csak azért viselnek valamit, mert úgy tartja a kedvük, és nem azért, mert mindenki más is azt hordja. Rengeteg ember vesz körül minket, ami lehetőséget nyújt arra, hogy kiemelkedjünk a tömegből és egyediek legyünk.

Mit árul el a személyes stílusod a világnak?

A stílus nálam mindig hangulat kérdése. Sokféle dolgot közvetíthet, attól függően, hogy éppen mennyi az önbizalmam. A stílusom folyamatosan változik, de azt egyértelműen kijelenthetem, hogy mások nincsenek hatással rá, csakis én, és az, hogy éppen mi történik velem az életben.

A stílus művészet vagy hozzáállás kérdése?

A stílus teljesen egyértelműen hozzáállás kérdése. Az ember folyamatosan találkozik olyan stílusokkal, amelyeket talán nem viselne, de ellenállhatatlannak találja az adott ember kisugárzását. Ez az, ami a vonzó benne, a hozzáállás. Azért akarjuk viselni a különböző stílusokat, mert teszik az ember, akin látjuk. Szóval igen, egyértelműen hozzáállás kérdése.