Nike Running DNS: a gyorsaság gyökerei

Küldetésünk már kezdetektől fogva az, hogy olyan vadonatúj innovációkkal döntsünk le korlátokat, melyek cserébe a futóknak segítenek a korlátok ledöntésében. Amikor ezek a sportolók sikerrel járnak, az őket ebben segítő technológia annak a DNS-nek a részévé válik, melyen teljes cipőcsaládunk osztozik. Arra használjuk, hogy ne csupán a futáshoz, hanem néha más sportokhoz kapcsolódó dizájnjainkat is fejlesszük. Íme a családfánk néhány legfontosabb és legbefolyásosabb momentuma, melyek segítettek elérnünk oda, ahol ma tartunk.

Egyik korai futócipőnk azzal vívta ki magának a „Holdcipő” becenevet, hogy az oregoni talajon hagyott lábnyomok hasonlítottak azokra, melyeket az Apollo űrhajó legénysége hagyott maga után a holdon. A cipő története a Nike társalapítója, Bill Bowerman reggelizőasztalánál kezdődött. Bill és felesége, Barbara egy reggel éppen gofrit készítettek, és arról beszélgettek, hogy Bill egy könnyű és megfelelő tartással rendelkező cipő megalkotásán törte a fejét.

A gofrisütőre nézve Bill többet is látott, mint egy ínycsiklandó reggeli kezdetét. A gofrisütő adta ihlettel alkotta meg a Nike első nagy innovációját, a jellegzetes külső talpat, mely egyszerre volt könnyű, és nyújtott kiváló tapadást. E tulajdonságok váltak később valamennyi Nike cipők két alapelvévé. A Holdcipőt hamarosan a legendás „Waffle Racer” követte. Az ikonikus külső talp kidolgozásának módszere lefektette a Nike által a mai napig alkalmazott innovációs folyamatok alapját: először azonosítjuk a problémát, majd minden ötletet meghallgatunk a megoldására.

A Mariah nagy hatással bíró futócipőmodell volt, mely éveken keresztül visszatérő szereplője volt a Nike futócipő-választékának, és az első olyan versenycipő volt, mely teljes hosszúságú Air egységgel rendelkezett. A könnyű, fúvott gumis külső talp puha futásélményt és kiváló tapadást biztosított a futók számára. A Mariah volt az első cipőnk, mely mérhető előnyt biztosított a sportolóknak. Az 1985-ös cipőkatalógus szerint „Több teszt is kimutatta, hogy a Mariah cipőben való futás két százalékkal csökkenti az energiafelhasználást.”

A teljes hosszúságú Air egységet ma is széleskörűen alkalmazzuk, leginkább az Air Max termékvonalunkban. Az energiafelhasználás csökkentésére irányuló célkitűzésünk motiválja a Nike Running innovációját, melynek nyomán végül megalkottuk a jelenlegi NEXT% rendszerünket.

Az Air 1983 előtt már bevált technológia volt, de még csak az elitfutók számára volt elérhető. Annak érdekében, hogy a mindennapok futói számára is elérhetővé váljon, a Nike tervezői egy Air technológiát alkalmazó, azonban sokoldalúbb és olcsóbb cipő megalkotásának kihívásaival néztek szembe. A projekt „Air Wedge Trainer” névvel indult, mely csak a sarokba – ahol a legfontosabb volt – helyezett Air-t, majd nem sokkal később Pegasus néven futott tovább.

A Pegasus sarkában lévő Air ék hangos sikert aratott. 1983 után az Air Jordantől a futballcipőkig minden sportkategóriában, több cipő is használt Air technológiát. Az ék jól alkalmazhatóvá tette a technológiát, ez pedig jól működött. Az ideális ár és a tagadhatatlan teljesítmény ötvözetével a Pegasus azóta iparági szabvánnyá vált, melyet már lassan negyven éve gyártanak. Ez a modell az eladások terén már önmagában is rendszeresen túlteljesíti legtöbb versenytársunk teljes termékvonalait.

Az Air Streak volt az első teljes mértékben versenyzéshez készült és „Tensile Air” technológiát alkalmazó Nike futócipő, mely a sűrített levegőt tartalmazó, nagy szakítószilárdságú szálakkal átszőtt Air egysége révén lendületes elrugaszkodást nyújtott. Az Air Streak dizájnját élvonalbeli japán futókkal végzett közös munka ihlette, a könnyű, edzőcipőszerű érzetet nyújtó cipő pedig a kiváló futásélmény érdekében a ruganyosságot a kényelemmel ötvözte.

1996-ban a Tensile Air elnevezést a „Zoom Air” váltotta, mely a Nike által számos sportkategóriában alkalmazott egyik legfontosabb technológiává nőtte ki magát. Alapvető összetevő, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a leggyorsabb futócipőink, például az Alphafly NEXT% sikerében, melyben olyan sportolók is megbíznak, akik a tokiói olimpián is szerepeltek.

A prototípusok sikerére építve, a Zoom Vaporfly 4% volt az első olyan, kereskedelmi forgalomban is kapható Nike versenycipő, mely a forradalmi középtalp-rendszert alkalmazta. A könnyű, ellenálló Zotefoam (melyből született később a ZoomX) és egy merev, szénszálas lemez ötvözeteként ez a kombináció a kutatók szerint elképesztő mértékben, 4%-kal fokozta a futási hatékonyságot.

2018-ban a kenyai futó, Eliud Kipchoge a lábán a 4%s-et viselve döntötte meg a férfi maratonfutás világcsúcsát. Úttörő technológiájával és ruganyos futásérzetével a Zoom Vaporfly 4% gyakorlatilag örökre megváltoztatta a futás világát, számos hasznos adattal szolgálva a Nike Zoomfly, a Tempo, és az Alphafly NEXT% cipőkhöz, az összes ágazati versenytárs modelljeiről már nem is beszélve.

Az Alphafly NEXT% a Nike Running innovációjának csúcsa. A Vaporfly 4% és a Vaporfly NEXT% tanulságait és technológiáját átvéve az Alphafly két Zoom Air párnát ültetett az elülső részbe, és még több ZoomX habot használ a sarokban, megalkotva ezzel a történelem egyik legnagyobb várakozással megelőzött futócipőjét.

Miután néhányak szerint ez a technológia tisztességtelen előnyhöz juttatja a futókat, a versenyzés szabályairól döntő nemzetközi irányító szervezet módosította szabályzatát, így annak értelmében a versenyeken használható cipőknek a versenynapot megelőzően legalább négy hónapig kereskedelmi forgalomban kaphatónak kell lenniük.

A futók által szolgáltatott adatokon alapuló és az értük megvalósuló innováció mindig fejlődésünk sarokkövét alkotja. Az ebből a felfedezésből levont tanulságok és az általa elért áttörések alkotják azt a DNS-t, mely minden jövőbeli erőfeszítésünk alapját adja, hogy erőt adjunk azoknak, akik az emberekben rejlő lehetőségek határait feszegetik.