A jövő és az Air: Flohio
Az eredetiség ihlette
Harminchárom évvel ezelőtt a Nike bemutatta a látható Air egységgel rendelkező Air Max cipőt, új mércét állítva fel, lezúzva a már létezőket. Ebben a szezonban kiemeljük azokat a sportolókat, művészeket és kihívókat, akik ugyanezt teszik. A jövő és az Air.
A 2000-es évek elején a grime zenei stílus a városi élet kegyetlen valóságára válaszul született meg Londonban. A műfaj a reggae és a jungle ihlette ütemek zajos keveréke, amelyben a hangsúly az utcai-lakótelepi életet bemutató pörgős szövegeken van. A „koszos” hangzás London városi fiataljainak rendszerellenes, lázadó stílusát tükrözi, és megtalálta magának uniformisát: a tréningruhát és az Air Max cipőt.
Napjainkban a rapperek, például Flohio a proaktív kreativitást és a hagyományos grime állandó nyughatatlanságát vegyítve dolgoznak a műfaj jövőjén. A 27 éves dél-londoni rapművész olyan zenét csinál, amely a 2000-es évek elejének életérzését páratlanul eredeti hangzásvilággal ötvözi. A „csináld magad” kreativitásról, az összetartó közösségről és arról beszélgettünk vele, miért maradt népszerű az Air Max még az ő generációjában is.
Nike: Melyek azok a lépések, amelyek segítettek azzá a rapelőadóvá válni, aki ma vagy?
Flohio: Gyerekként mindenkinek vannak hobbijai – olyan időtöltés, amit suli után végzel. Nekem az egyik ilyen hobbim a zene volt. Csak játszottam, és megpróbáltam megtalálni, ami érdekel. A zene megragadott, és egyre fontosabb lett, most pedig itt vagyok.
Nike: Amikor a zene már több lett mint hobbi, hogyan befolyásolta a jövőbeli elvárásaidat?
Flohio: A zene arról szól, hogy megéld a pillanatot, fejlődj, jól érezd magad. Én akkor azt mondtam magamnak: „Csajszi, ha ezt akarod csinálni, akkor nagyobb színtéren kell játszanod, mint a mostani.”
”
A sorsom a kezemben van, a „csináld magad” elve szerint élek. Jó érzés tudni, hogy én irányítok.
Flohio
zenész
Nike: Milyen mértékben merítesz inspirációt a közösségből?
Flohio: Közösségem történetesen csupa kreatív emberből áll, akikkel Bermondsey-ben találkoztam. Összetartó közösségként indult, de még jobban összehozott minket a dzsemmelés és a közös munka. Igazi családdá nőtte ki magát, ahol megoszthattuk egymással álmainkat – nagyon jó dolog, amikor elmondhatod másoknak, mire vágysz. Úgy vélem, ez tette igazán széppé a közös utat, hiszen egy egész csapat benne van. Együtt megyünk a show-kra, mindent együtt csinálunk.
Nike: Mondanál pár szót arról, hogy milyen volt olyan helyen felnőni, amely önállóságra nevelt? Milyen érzés a semmiből létrehozni valamit?
Flohio: Apám imádott a kezével dolgozni, ezért gyerekként mindig is szerettem, ha piszkos volt a kezem. Az iskolában azt kérdeztem: „Mikor jön már a művészet? Mikor jön a dráma? Mikor történik már valami, amikor nem a táblát bámuljuk az osztályteremben?” A zene ilyen gyakorlati dolog nekem. Nem tudok olyasmit csinálni, amelyben nem vagyok benne száztíz százalékig. A sorsom a kezemben van, a „csináld magad” elve szerint élek. Jó érzés tudni, hogy én irányítok, és örömmel tölt el, amikor rájövök a dolgok nyitjára.
Nike: A 2000-es évek klasszikus grime-stílusa – a Nike tréningruhától az Air Max 90-ig – ma is olyan népszerű, mint akkoriban volt. Mit gondolsz, miért kedveli a generációd ezt a megjelenést?
Flohio: Ez a viselet örökké közkedvelt lesz. A minap egy Air Maxben voltam, ami eszembe juttatta a régi iskolai napokat és hogy mit viseltünk. Sokszínű közeg volt. A fiúk Air Maxben fociztak a játszótéren. A lányok ugyanúgy Air Maxet viseltek, nyalókával a szájukban és lánccal a nyakukban lófráltak a parkban. Megadta a hangulatát a kornak. Az Air Max a fiatalos vadság szimbóluma. Mindenkinek volt Air Maxe; akinek nem, az nem illett a rendszerbe. Senki nem nyugodott addig, amíg be nem szerzett egy párat.