Régi vágyad a legmagasabb szinten focizni?
Közösség
Köszöntünk Európa legmagasabban fekvő futballpályáján. Ha a labda átrepül a kerítésen, 1 km-t zuhan a mélybe.
A „Játszóhelyek” című sorozat azokat a helyeket mutatja be, amelyek összehozzák a közösségeket.
Gsponba nem vezetnek utak. Az aprócska, autómentes, az Alpokban majdnem 2000 méteres magasságban fekvő, svájci faluba, amely a híres síközpont, Zermatt és a Matterhorn látványos csúcsának szomszédságában található, Stalden városából lehet eljutni piros-fehér, kábeles, kabinos felvonóval. Az alpesi faluban a közösség nem a túraösvények és a sípályák világa köré szerveződik: a település szíve a focipálya, az Ottmar Hitzfeld Gspon Aréna, Európa legmagasabban fekvő futballpályája.
Andy Furrer (balra) és Matteo Abgottspon, a férficsapat tagjai a kaput állítják fel egy meccs előtt.
A Svájci Hegyi Ligában játszó FC Gspon amatőrcsapata 1974 óta használja ezt a pályát, amely a falu egyetlen, viszonylag vízszintes telkén épült. Ezen a magasságon már nem marad meg a fű, ezért a pálya műfüves borítást kapott. Télen, amikor a vidéket több méteres hó fedi, a területet síelésre használják. Amikor aztán eljön a tavasz, a játékosok a szezon előtti felkészülés részeként lapátolják el a maradék havat a (szinte teljesen) időjárásálló borításról. Ilyenkor állítják fel a kapukat is.
„Gspon őrületes, festői hely a focizáshoz.”
Gary Christian
Gsponban egy kocsma található, egy hotel vendéglővel, egy templom és néhány tucat kővel borított tetejű ház, amelyek úgy szóródnak szét a hegyoldalban, mintha egy játékos kedvű óriás vetett volna kockát. Nem hallatszik más, csak a felvonó halk surrogása, a legelésző tehenek nyakába kötött kolompok, illetve május és október között, amikor Gspont nem fedi hó, az összetéveszthetetlen kiáltás: „Gól!”
A stadion Ottmar Hitzfeldről kapta a nevét: „Der General” Svájcban játszott, utána pedig a Bayern München híres edzője lett, és a díszvendég volt az avatási ünnepségen. A hegyoldalba épült stadion lelátóját a természet alakította ki, és a látvány valóban páratlan: „A pálya végtelennek tűnik és beleolvad a tájba” – mondja Fabian Furrer, az FC Gspon volt játékosa.
2009-ben a pálya melletti poros, kavicsos rész teljes átalakuláson esett át, és épült egy kisebb bár a mérkőzések utáni ünneplésekhez.
„Amikor meccs van, az egész falu kijön és segít.”
Beatrix Abgottspon
David Imboden a labda után fut, miután kirúgták a pályáról.
A pályának ugyanakkor van árnyoldala is, pontosabban meredeken lejtős oldala, és abból is három. Bár magas kerítés veszi körül, meccsenként általában öt labda (az elmúlt 40 év alatt több mint ezer) átrepül felette, és több száz méterrel lejjebb köt ki valahol: a lefújás után mindig labdakeresés következik. A klub kisebb vagyont költ labdákra.
Bár a stadionba nem könnyű eljutni, számos csapat fordul meg itt, hogy aztán elmondhassák, hogy az „Európában lehetséges legmagasabb szinten” sikerült focizniuk.
Mivel a sík terület nem volt elég nagy a szabványos méretű pályához, a kisebb méret miatt némileg eltérő szabályokkal folynak a mérkőzések: csapatonként nyolc játékos van tizenegy helyett, és nincs les, ami folyamatosabbá és pörgősebbé teszi a meccseket.
A kép a kapu mögül készült, két játékos látható a labdával a partvonal mellett
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Mountain Village Euros kupán – Gspon leghíresebb nemzetközi tornáján – látható futball nem profi szintű, és ezt a játékosok ismerik el elsőként. Ennek elsősorban az az oka, hogy a csapatban mindenféle foglalkozású játékos akad: helikopterpilóta ugyanúgy, mint síoktató, hentes és webtervező…
Az Abgottspon család tagjai szurkolnak a csapatnak.
A falu nagyjából 500 lakója közül több mint százan kötődnek valamilyen módon a csapathoz: „vagy azért, mert játszanak, a gyerekeik játszanak vagy ismernek valakit, aki játszik” – meséli Andy Abgottspon, az egyik volt játékos. „Amikor meccs van, az egész falu kijön és segít” – teszi hozzá az édesanyja, Beatrix.
Balról: Roland, az edző, Hannes Biner, Andy, Cédric Abgottspon, Matteo, Sebastian Furrer, David
Az FC Gsponban az évek során számos családnak sok tagja megfordult. Az egyik emlékezetes, svájci–spanyol Mountain Euros meccsen a játékosok nevének felolvasása a családi összejöveteleket idézte: „Egyes számmal Abgottspon. Kettes számmal Abgottspon. Hármas számmal Abgottspon.” A spanyoloknál pedig: „Egyes számmal Rodríguez. Kettes számmal Rodríguez. Hármas számmal Rodríguez.”
Patricia Furrer (jobbra, sárgában) édesapja az FC Gspon alapító tagja volt. Patricia most a 2008-ban megalakult női csapat játékosa, miközben két fivére a férfi első csapatban kergeti a labdát.
„A pálya végtelennek tűnik, és beleolvad a tájba.”
Fabian Furrer
Bár maga a játék nem nevezhető különösebben emlékezetesnek, az élmény felejthetetlen: és gyakran lélegzetelállító is a vendégcsapatnak, ha nincsenek hozzászokva a magassághoz. Mivel alacsonyabb a levegő oxigéntartalma, a vendégek nehezebben kapnak levegőt, ami némi előnyt ad a hazaiaknak.
„Az ellenfélnek nehezebb” – mondja az FC Gspon védője, Diego Abgottspon, aki már 20 éve játszik. „Hiába mennek öt góllal a félidőben, tudjuk, hogy a végére simán nyerhetünk. Az itthoni meccseken nagyon nehéz legyőzni minket.”
Szöveg: Kieran Dahl
Fotó: Dominic Nahr
Tudósítás: 2020. szeptember