Mire képes valójában a pozitív gondolkodásmód
Edzés
Optimistának lenni választás kérdése – és ez a választás egészségesebb, boldogabb életet eredményezhet. A tippekkel megtudhatod, hogyan válhatsz optimistábbá.
Az optimista emberek mindentől a legjobbat várják. A világot bizakodóan és derűlátóan szemlélik. Jól hangzik, ugye? De vajon érdemes optimistán gondolkodni? Jobb életük van az optimista embereknek? A kutatások azt mutatják, hogy igen.
A Cardiology szaklapban közzétett tanulmányok értékelése szerint egy közel 230 ezer személyből álló minta igazolja, hogy azoknál, akik optimistábbak, kisebb a súlyos kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázata. A Harvard egy közelmúltban 13 ezer résztvevő bevonásával elvégzett tanulmányában pedig arra az eredményre jutott, hogy azoknak, akik bizakodóbbak, jobb a fizikai és mentális egészségük, egészségesebb szokásokat követnek, kiegyensúlyozottabb társadalmi életet élnek, és jólétben élnek pszichés és társadalmi szempontból is.
Ha most azért akarod abbahagyni a cikk olvasását, mert úgy hiszed, hogy ez csak az eleve vidám emberekre igaz, akkor tudnod kell, hogy dönthetsz úgy, hogy pozitívan gondolkodsz.
„Az optimizmus alakítható, és dolgozhatunk azon, hogy optimistábbak legyünk” – mondja dr. Elaine Fox, az Oxfordi Egyetem pszichológiával és affektív idegtudománnyal foglalkozó professzora, a „Rainy Brain, Sunny Brain” szerzője. Ahhoz, hogy át tudd állítani negatív gondolkodásmódodat pozitívra, tudnod kell, miért van az agyad az egyikre vagy a másikra beprogramozva.
„Ha valakinek pozitívak a várakozásai, nagyobb valószínűséggel tesz több energiát abba, amit el akar érni. Negatív elvárásokkal nem tudjuk, merre induljunk vagy mit szeretnénk, ezért gyakran semmit sem teszünk.”
Dr. Loretta Breuning
Az Inner Mammal Institute alapítója
„A negatív vagy pozitív gondolkodásért felelős idegpályák fiatal korunkban épülnek ki” – magyarázza dr. Loretta Breuning, az Inner Mammal Institute alapítója és a „The Science of Positivity” című könyv szerzője. Breuning szerint a múltbeli, elsősorban gyerekkori tapasztalataink alakítják ki a várakozásainkat arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul fognak menni a dolgok, és döntő erejű a motivációnkhoz az életünk későbbi részében.
„Ha valakinek pozitívak a várakozásai, nagyobb valószínűséggel tesz több energiát abba, amit el akar érni. Az viszont, akinek negatív várakozásai vannak, valószínűleg ellenkező módon jár el, mert az agy egyik sajátossága az, hogy nem koncentrál olyasmire, ami nem ad jutalmat” – folytatja a magyarázatot. „Negatív elvárásokkal nem tudjuk, merre induljunk vagy mit szeretnénk, ezért gyakran semmit sem teszünk.”
A „pohár félig üres” típusú gondolkodás nemcsak a kortizol nevű stresszhormon felszabadulását váltja ki, amely fenyegetést jelző riasztást küld az agynak, hanem ez az állapot állandóvá is válik, mondja Breuning. „Megerősíti a negatív idegpályát. Olyan ez, mint az anyanyelv. Annyira természetessé válik, mintha mindig is így lett volna.”
Ha valaki belekerült a sötét gondolatok spiráljába, valószínűleg hiába mondja magának, hogy egyszerűen csak pozitívan kell gondolkodnia, mert a gondolkodás önmagában nem olyan hasznos, mondja Fox. A pozitivitás előnyeit nem a gondolkodás, hanem a cselekvés hozza el. „Ha sok pozitív cselekedetünk van, ez javít a közérzetünkön, és segít megteremteni a pozitív gondolkodásmódot” – magyarázza Fox.
Szeretnél pozitívabban gondolkodni? A következő öt módszer segíthet.
- Tölts naponta 3 percet gondolkodásmódod átalakításával
Képzeld el egy percre azokat a hasznos lépéseket, amelyeket megtehetsz, mindegy, milyen helyzetben vagy. Például otthon ragadtál és unatkozol. 60 másodpercig gondolkozz azon, mennyi mindent tudsz majd rendszerezni, mennyit tudsz majd gitározni és meditálni az extra időben.
Ha ezt az egyperces gyakorlatot hat héten keresztül, naponta háromszor, például étkezések után megcsinálod, azzal pozitív gondolkodásmódra programozhatod át az agyad. „Ez nem kifejezetten arról szól, hogy tegyünk is valamit” – mondja dr. Breuning. „Sokkal inkább arról, hogy a negatív elvárásainkat pozitívakkal helyettesítsük, mert a negatív gondolatok csak kiragadott részletek az életünkből, és nem a valóságot tükrözik.” - Csinálj mindennap valamit, amitől jól érzed magad
Dr. Fox szerint legyen szó akár egy stresszlevezető edzésről, a kedvenc ételed elkészítéséről vagy videocsetelésről a barátaiddal, bármilyen kis dolog, amely segíthet, hogy fizikailag, mentálisan vagy érzelmileg jobban érezd magad, ösztönözheti a pozitív gondolkodást. „A lényeg, hogy valami olyasmit csináljunk, ami segít rögzíteni a pozitív gondolkodást, és ne csak reméljük, hogy optimistábbak leszünk” – mondja. - Légy kitartó
„Ahol akarat van, ott út is van” tartja a régi mondás. Dr. Fox szerint a makacs kitartás az optimizmus kulcsfontosságú eleme. Ennek oka, hogy minél mélyebbre merülünk valamiben, és minél jobban akarjuk, annál nagyobb az esélye, hogy sikerül. A siker pedig pozitívabb érzésekre és tettekre ösztönöz. - Kontrolláld azt, amit tudsz
„Az optimista emberek úgy érzik, hogy ők irányítanak” – mondja dr. Fox. És hogyan válhatsz te is ilyenné? Koncentrálj arra, amit meg tudsz tenni ahelyett, amit nem.
Például törlik azt a versenyt, amelyre hónapokig készültél, így az új egyéni csúcs még várat magára. Ilyenkor kitűzhetsz magadnak egy másik célt: például azt, hogy minden este hengerezel, vagy minden étkezéskor eszel zöldséget. A kontrolláltság érzése megnyugtató és felemelő, és még több pozitív tevékenységre ösztönöz. - Reméld a legjobbat, készülj a legrosszabbra
Attól még lehetsz optimista, hogy tisztában vagy azzal, hogy nem sikerülhet minden. Valójában ez a szemléletmód, amelyet dr. Fox csak „realista optimizmusnak” hív, sokkal hasznosabb, mint vakon hinni abban, hogy az élet csupa szivárvány és vattacukor. Mert nem az. Ha a rossz dolgokra is felkészülsz, például, hogy egy hosszú futás közben éhes és emiatt morcos leszel (vigyél nasit az útra), akkor azt fogod érezni, hogy te irányítasz.
„Az a trükkje, hogy ne engedj teret a negatív gondolatoknak” – javasolja dr. Fox. „Az egészséges elmében egyensúlyban van a lehetséges veszélyek észszerű értékelése és az általánosan optimista szemlélet, azaz a dolgok akkor is jól alakulnak, ha nem a várt módon történik minden.”