Fordítsd előnyödre a bizonytalanságot

Senki sem tudja megjósolni a jövőt, még az a látnok sem, aki valahogy tudta, hogy örökbe fogsz fogadni egy kutyát. És mint azt a legtöbben tudjuk, az élet nagyon kiszámíthatatlan tud lenni. Akár tetszik, akár nem, ez a bizonytalanság gyakran vezet kétségekhez: Bejutok-e álmaim iskolájába? Tényleg készen állok-e arra, hogy végigcsináljam ezt a maratont? Megkapom-e azt az állást? Minden pillanat, ami előttünk áll, ismeretlen. A bizonytalanság elkerülhetetlen.

Éppen ezért segíthet megzabolázni a szorongást, ha megbarátkozunk a bizonytalansággal – és még az is lehet, hogy ez adja meg a várva várt löketet arra, hogy közelebb kerüljünk a céljainkhoz, amelyek most elérhetetlennek tűnnek. „Az egyetlen biztos dolog az életben a változás. Minél inkább képesek vagyunk ezt elfogadni, annál izgalmasabbnak látjuk a változást, mintha friss energiával töltene fel minket” – mondja a New York City-ben élő Mollie Eliasof pszichoterapeuta és okleveles klinikai szociális munkás.

Az emberi természet velejárója, hogy hagyjuk, hogy a kétségek eluralkodjanak rajtunk, amikor nem tudjuk, mi következik. Korai őseink számára „a bizonytalanság egyet jelentett a veszéllyel, és minden áron el kellett kerülni” – mondja dr. Robin Buckley vezetőfejlesztő coach New Hampshire-ből. Ez a barlang túl sötét ahhoz, hogy meglássuk, leselkedik-e ránk benne egy éhes kardfogú tigris? Akkor jobban tesszük, ha messziről elkerüljük.

Az ismeretlen elkerülésére buzdító ösztönünk olyan mélyen gyökerezik, hogy képesek lehetünk inkább elszenvedni valamit, ami ismerős, mint kipróbálni a közmondásos zsákbamacskát. Íme egy érzékletes példa: egy brit kutatásban résztvevő emberek kevésbé voltak stresszesek, amikor biztosan tudták, hogy fájdalmas áramütést fognak kapni, mint amikor az áramütés esélye 50–50 százalék volt.

Nyilvánvalóan vannak olyan helyzetek, amikor az az okos döntés, ha az ismerősnél maradunk. Senki sem fogja azt tanácsolni, hogy válassz inkább egy sötét, elhagyatott mellékutcát a szokásos, jól megvilágított útvonalad helyet, amikor késő este tartasz hazafelé. „De ha megvan bennünk a felfedezés képessége, mégis hajlamosak vagyunk berögzült szokásokra és viselkedésmintákra, legyenek azok akár pozitívak is, azzal akadályozzuk a fejlődés, a kreativitás és az új növekedés útját” – magyarázza Buckley.

Ha ezzel szemben megtanuljuk, hogyan birkózzunk meg a zavaros helyzetekkel is, „az olyan emberekhez vagy dolgokhoz vezethet bennünket, amelyeket sosem tapasztaltunk volna meg, ha a megszokottnál maradunk” – mondja Buckley. A Chicagói Egyetem egyik kutatása szerint ráadásul a bizonytalanság még jobban motiválhat bennünket arra, hogy sikeres eredményt érjünk el. Egy teória szerint a kockázatvállalás izgalmas lehet, az izgalom pedig motiválóan hat. Ilyen motivációval pedig a fejlődésednek semmi sem szabhat gátat.

A még nagyobb pozitívum pedig az, hogy az ismeretlen elfogadása egyre könnyebben megy, minél többet gyakoroljuk. „Ha beleállunk a bizonytalan vagy kihívást jelentő helyzetekbe, az segít újrakalibrálni a természetes riasztórendszerünket, és lehetővé teszi, hogy a jövőben nyitottabbak legyünk a lehetőségekre” – mondja dr. Michael Ambrose okleveles klinikai pszichológus New York Cityből. Röviden szólva, útközben fejleszthetjük a bátorságunkat és az önbizalmunkat.

A kiszámíthatatlan helyzetek bár elsőre felkavarhatnak, igenis képes vagy kezelni azokat. A Yale Egyetem egyik, majmokon végzet kutatásában arra jutottak, hogy a kiszámíthatatlan helyzetek serkentik a prefrontális kéreg tevékenységét, amely az érzelmi reakciók kezeléséért felelős. Azt feltételezik, hogy ugyanez a mechanizmus segíthet az emberi agynak pengeéles fókusszal koncentrálni a legfontosabb információra a bizonytalan helyzetekben, hogy a legjobb döntést tudja meghozni.

Az ismeretlen okozta szorongást csak tovább táplálhatja az, ha beleragadunk a vagy/vagy típusú gondolkodásmódba, magyarázza Eliasof. Tegyük fel például, hogy már nem élvezed a munkád, de azt szereted benne, hogy dolgozhatsz otthonról. Amikor átgondolod a lehetőségeidet, úgy érzed, hogy csapdában vagy: vagy azt a lehetőséget választod, hogy A) olyan munkát végzel, amit már nem szeretsz, vagy azt, hogy B) azon stresszelsz, hogy találsz-e olyan munkát, amelyhez nem kell bemenni az irodába.

Az a helyzet azonban, hogy nem csak ez a két lehetőséged van. „Az A) és a B) opciókat több további kategóriára oszthatod – mondja Eliasof. – Ez lehetővé teszi, hogy új lehetőségeket nyiss, és úgy érezd, hogy van irányításod a helyzet felett.” Ha a jelenlegi munkahelyeden maradsz, azzal választhatod azt is, hogy a nagyobb kiteljesedéssel járó feladatokra fókuszálsz, vagy igyekszel szorosabb kapcsolatot kiépíteni a csapatoddal, ami segíthet a karrieredben tett előrelépésben. Ha pedig úgy döntesz, hogy új munkát keresel, az azt is jelentheti, hogy beiratkozol egy továbbképzésre, hogy piacképesebb készségekre tegyél szert, mielőtt jelentkezel egy új pozícióra. Így már inkább izgalmas, mint félelmetes, nem igaz?

Ahelyett, hogy azon aggódnál, hogyan fogsz kezelni egy új helyzetet, gondolj vissza arra, hogyan kezelted a múltbéli kihívást jelentő eseményeket, mint például az életvezetést egy világjárvány közepette. „Esetleg kiderül, hogy leleményes és optimista vagy, úgyhogy használd ki ezeket az erősségeket – mondja Buckley. – Ha tudod, hogy a múltban beváltak, bízhatsz benne, hogy ismét működni fognak.”

Egyébként ha összegyűjtöd azokat a tulajdonságaidat, amelyek korábban hozzásegítettek a sikerhez, sokkal hatékonyabb annál, mintha csak annyit mondasz magadnak, hogy „megy ez nekem”. Méghozzá azért, mert Buckley szerint ez kézzelfogható bizonyítékot nyújt az agyadnak arra, hogy már rendelkezel a szükséges készségekkel. Rájössz, hogy még ha ismeretlen vizeken is evezel, egyvalamit biztosan tudsz: hogy jártál már hasonló helyzetben, és azt megoldottad – úgyhogy ismét képes leszel rá.

A bizonytalanság akkor üthet be, ha egy hatalmas feladattal kell megbirkóznod, és nincs egyértelmű elképzelésed arról, hogyan láss hozzá. Amikor ilyen helyzetben találod magad, készíts egy apró feladatokból álló útmutatót, és koncentrálj arra, hogy egy bizonyos időpontig elérd a következő lépést, javasolja Eliasof. „Az egyes feladatok befejezésekor sikerélményt érzel majd, ez pedig biztonságérzetet és nagyobb irányítást ad a dolgok felett” – mondja. Ráadásul a vizuális inger segíthet az úton tartani, ha elkezdenél kibillenni.

Ha egy gyerek azt mondaná neked, hogy aggódik valami miatt, mit válaszolnál neki? Valószínűleg nem a legrosszabb eshetőségeket sorolnád neki, vagy azt ecsetelnéd, hogy milyen ijesztőnek hangzik a dolog. Eliasof szerint meg kell adnod magadnak is ugyanezt a törődést. Beszéld meg az aggodalmaidat valakivel, akiben bízol. Gondold végig a lehetséges pozitív végkifejleteket, vagy engedd meg magadnak, hogy egy időre eltereled a gondolataidat valamivel, például egy kis kosarazással vagy vicces TikTok-videók nézegetésével. „Nem az a lényeg, hogy elvessük az érzéseinket azzal, hogy azt mondjuk magunknak, minden rendben van, hanem hogy lenyugtassuk és támogassuk a félelmünket” – mondja. Ennek nemcsak nyugtató hatása lehet, hanem a gondolatainkat is segíthet kitisztítani, megkönnyítve ezzel a problémamegoldást.

Ha a jövő miatt pánikolsz, az agyad előreszalad ahelyett, hogy a jelen pillanatra koncentrálna, amelyben még mindazok a rossz dolgok meg sem történtek. Buckley például úgy gyakorolja a jelen pillanat megélését, hogy esténként listát ír három olyan dologról, ami aznap örömet szerzett neki. „Ez felkészít arra, hogy tudat alatt egész nap keressük az ilyen dolgokat. Lehetnek olyan egyszerű élmények is, mint megpillantani egy katicát, ahogy mászik az ablakon, vagy arra ébredni, hogy a kutyád nyalogatja az arcodat – mondja. – Ez megerősíti a képességed, hogy a jelen pillanatban maradj, és irányítsd a gondolataidat, ami végső soron segíthet kezelni az érzéseidet is.” Mert bár nem tudhatod biztosan, hogy megkapod-e azt az állást, vagy hogy életed legjobb versenye előtt állsz-e, azt teljes mértékben eldöntheted, hogy hagyod-e, hogy a kétségek megakadályozzák a fejlődésedet, vagy pedig elősegítsék.