Törj át a mentális gátakon
Coaching
Hajlamos vagy lefagyni a kulcsfontosságú pillanatokban? Tanuld meg, hogyan küzdheted le a mentális blokkokat – és hogyan kerülhetsz ki belőlük erősebben.
- Még a profi sportolókkal is előfordul, hogy néha kikészítik magukat vagy csökken a magabiztosságuk a stresszhormonok miatt.
- A mentális blokkod mögötti okok megértése segíthet leküzdeni azt, ahelyett, hogy hagynád, hogy befolyásolja a fejlődésedet.
- Az olyan technikák, mint a mély légzés és a tudatosság segíthetnek megnyugodnod, hogy leküzdhesd ezeket a bénító erejű pillanatokat.
Olvass tovább, és tudj meg többet...
A megsemmisítő rettegés, ami lebénít, amikor egy tapasztalt barátod után kellene lesiklanod egy jeges sípályán. A hit, hogy semmiképpen nem fogod tudni előadni azt a prezentációt, annak ellenére, hogy számtalanszor átfutottad már. Vagy amikor csendben maradsz a konferenciahívás közben, mert nem vagy biztos benne, hogy megérdemled, hogy a csapatban legyél.
A félelem, az önbizalomvesztés és az imposztorszindróma mind veszélyt jelentenek a kemény munkával elért fejlődésedre. Ezeket a mentális gátakat általában az adrenalin és a kortizol nevű hormonok okozzák, amelyek fenyegető vagy rendkívül feszült helyzetekben elöntik a testet, magyarázza Regine Muradian (PsyD) okleveles klinikai pszichológus, akinek szakterülete a teljesítményszorongás. Ezek a hormonok képesek kiváltani a szervezet „üss vagy fuss” válaszát. Az eredmény fizikai tünetek egész lavinája – lüktető szív, mellkasfeszülés és/vagy izzadó tenyér –, valamint a teljes lefagyás érzése (amit angolul gyakran „choking”-nak neveznek). A kutatások szerint azonban túl lehet ezen lendülni.
Bár ezekben a pillanatokban azt hihetjük, hogy csak mi szenvedünk ettől, messze nem vagyunk egyedül. „Az emberek gyakrabban összeomlanak a nyomás alatt, mint gondolnánk. Még a profik is lefagynak néha” – mondja Greg Chertok okleveles mentálisteljesítmény-tanácsadó, aki olyan jeles sporteseményeken segített át sportolókat, mint az ötkarikás játékok, a Super Bowl vagy a Stanley Kupa. (Gondoljunk csak bele, hány nagy meccset veszítettek el csapatok egyetlen kihagyott gól vagy dobás miatt.)
Az a tudat azonban nem elég, hogy nem vagy egyedül – ennél is többet segítenek azok az egyszerű technikák, amelyek segítségével fel tudod szabadítani az agyad, hogy magabiztosan vitelezhesd ki a feladatot, ami előtted áll. Bemutatunk három gyakori mentális blokkot, amelyek miatt lefagyhatsz, valamint azokat a szakértői módszereket, amelyekkel kiszabadulhatsz a fogságukból.
1. Félelem
Milyen érzés? Mély rettegés attól, hogy esetleg fizikailag vagy lelkileg megsérülhetsz. Remegést, izzadást, szorító érzést a torkodban vagy zsibbadást is tapasztalhatsz.
Mi idézi elő? A félelem akkor csap le ránk, amikor az elménk elkalandozik a jelentől, magyarázza Chertok. „Például elkezdesz visszagondolni egy olyan élményre, amikor „elrontottad”, mondjuk kihagytál egy fontos dobást, vagy állásinterjún elszúrtad az egyik választ”, teszi hozzá. Ez a pillanat legyőzi az optimista szemléletmódodat.
Chertok arra figyelmeztet, hogy az ismeretlen helyzeteken való görcsölés is félelmet kelthet bennünk. Könnyen elkezdhetünk azon aggódni, hogy mi lehet a legrosszabb eshetőség.
Hogyan birkózzunk meg vele? Kezdd egyszerű, mély légzésekkel. A kutatások szerint ez azonnal csökkentheti a stresszhormonok szintjét, valamint serkentheti az érzelmi kontroll és a jóllét érzését. Muradian azt javasolja, hogy lassan lélegezzünk be ötig számolva, egy pillanatra tartsuk bent a levegőt, majd lassan lélegezzünk ki szintén ötig elszámolva, és ismételjük meg ezt a ciklust legalább háromszor. „Minden egyes kilégzésnél tudatosítsd magadban, hogy kiengeded magadból a negatív gondolatokat” – mondja.
Nehéz lehet teljesen megfeledkezni a félelmeidről, amikor egy rázós hegygerincen próbálsz feljutni a csúcsra, de megpróbálhatod elkerülni, hogy az érzéseid teljesen úrrá legyenek rajtad, mondja Chertok. Azt javasolja, hogy próbáld meg felnagyítani a pozitív részleteket, illetve lekicsinyíteni a negatívakat, hogy túllendülj a helyzeten. Fókuszálj például a számos múltbéli sikeres mászásodra, és ne arra az egyetlen alkalomra, amikor megcsúsztál. Végső esetben pedig játszadozz a félelmeiddel. Amikor kezdenek rád törni az irracionális aggodalmak – „Mi van, ha eltöröm a lábam?!” –, adj nekik ostoba beszédhangot. „Ha halljuk, ahogy Izé Mizéke vagy Dodó kacsa hangján szólalnak meg a belső párbeszédeink, az azonnal kevésbé súlyos perspektívába helyezi a gondolatainkat” – magyarázza Chertok.
2. Hirtelen önbizalomvesztés
Milyen érzés? Esélytelen, hogy teljesíteni tudj, annak ellenére, hogy milliószor elpróbáltad.
Mi idézi elő? Muradian szerint a legjobb sportolók és a legsikeresebb emberek gyakran vizuálisan elképzelnek bizonyos végkifejleteket, amikor készülnek a nagy pillanatra. Hozzáteszi, hogy az ilyen szintű eltökéltség azonban könnyedén átfordulhat abba, hogy túlgondoljuk a helyzetet, és igyekszünk minden egyes részletet kontrollálni.
Ha pedig olyan sokszor gyakoroltál valamit, hogy a készség már szinte automatikus, a túlzott koncentráció akár többet árthat a fejlődésednek, mint használ. „Ha megszállottan próbálod szabályozni a csuklómozgásod egy büntetődobás közben vagy egy dobódobás utánkövetésénél, megszakíthatod az agy automatikus mechanizmusait, így a mozgás maga idegennek fog hatni, és nem fogod tudni végrehajtani” – mondja Chertok.
Hogyan birkózzunk meg vele? Muradian azt javasolja, hogy először is emlékeztesd magad arra, hogy megvannak a szükséges képességeid a sikerhez. Ha igazán rád fér az önbizalomlöket, gondolj vissza egy olyan alkalomra, amikor leküzdöttél egy kihívást, majd irányítsd a figyelmed kifelé, ne pedig arra a tevékenységre, amelyet olyan görcsösen igyekszel szabályozni. „Aktívan fókuszálj olyan külső dolgokra, mint a célpontok, az ellenfelek vagy a labda, ne pedig a gondolkodás folyamatára, mert az bénítóan hathat” – mondja Chertok. Például koncentrálj a csapattársadra a passz mechanikája helyett, vagy képzeld el, hogy egy konkrét személyhez beszélsz a közönség soraiból, ahelyett, hogy igyekeznél szóról szóra emlékezni a beszédedre.
3. Imposztorszindróma
Milyen érzés? Mintha csak a szerencsén múlt volna, hogy eljutottál a döntőig, az interjúsorozat utolsó köréig vagy a díjátadóig, nem pedig a tényleges készségeiden, a kitartásodon vagy a tehetségeden.
Mi idézi elő? Az imposztorszindróma olykor az alacsony önértékelés tünete. „Gyakran akkor fordul elő, amikor valaki nem bízik a saját képességeiben, vagy úgy érzi, hogy semmi sem elég jó, amit csinál” – mondja Muradian. Akkor is bekövetkezhet, amikor valaki túlságosan el van foglalva az imidzsével. „Lehet például, hogy jobban érdekel az, hogy ne égj le, mint az, hogy nyerj” – mondja Chertok; ilyenkor ha mégis nyersz, kellemetlenül érzed magad utána.
Hogyan birkózzunk meg vele? Ha észreveszed, hogy az agyadat elárasztják az olyan gondolatok, hogy csaló vagy, támadj vissza. „Fontos elhallgattatni ezeket a negatív gondolatokat, mert ők a valódi imposztorok” – mondja Muradian. Hatékony módszer a káros gondolatok kizárására, ha arra gondolunk, hogy melyek voltak a legnagyobb dicséretek, amelyeket kaptunk a készségeinkkel vagy egy múltbeli teljesítményünkkel kapcsolatban. Higgy abban, hogy azok az emberek, akikben bízol, megfelelően fel tudják mérni a képességeidet.
És ami a legfontosabb: ne feledd, hogy a lefagyás az emberi természet része, azok pedig, akik a legtöbbet fejlődtek, egyszerűen megtanultak túllendülni rajta. „Valójában senki sem tudja, hogy mit csinál” – mondja Chertok. Ha ezt észben tartjuk, „továbbléphetünk, és megérthetjük, hogy az élményeink normálisak – és ezáltal több figyelmet fordíthatunk az előttünk álló feladatra”.
Ezt kapd ki, dupla fekete gyémánt sípálya!
Szöveg: Marygrace Taylor
Illusztráció: Kezia Gabriella
NÉZD MEG
Amy Bream, a Nike adaptív sportolója még soha nem tapasztalt olyan mentális blokkot, melyet ne tudott volna leküzdeni. Fedezd fel inspiráló történetét, aztán lendülj mozgásba vele a Nike Training Club alkalmazásban.