Törj át a mentális gátakon

A megsemmisítő rettegés, ami lebénít, amikor egy tapasztalt barátod után kellene lesiklanod egy jeges sípályán. A hit, hogy semmiképpen nem fogod tudni előadni azt a prezentációt, annak ellenére, hogy számtalanszor átfutottad már. Vagy amikor csendben maradsz a konferenciahívás közben, mert nem vagy biztos benne, hogy megérdemled, hogy a csapatban legyél.

A félelem, az önbizalomvesztés és az imposztorszindróma mind veszélyt jelentenek a kemény munkával elért fejlődésedre. Ezeket a mentális gátakat általában az adrenalin és a kortizol nevű hormonok okozzák, amelyek fenyegető vagy rendkívül feszült helyzetekben elöntik a testet, magyarázza Regine Muradian (PsyD) okleveles klinikai pszichológus, akinek szakterülete a teljesítményszorongás. Ezek a hormonok képesek kiváltani a szervezet „üss vagy fuss” válaszát. Az eredmény fizikai tünetek egész lavinája – lüktető szív, mellkasfeszülés és/vagy izzadó tenyér –, valamint a teljes lefagyás érzése (amit angolul gyakran „choking”-nak neveznek). A kutatások szerint azonban túl lehet ezen lendülni.

Bár ezekben a pillanatokban azt hihetjük, hogy csak mi szenvedünk ettől, messze nem vagyunk egyedül. „Az emberek gyakrabban összeomlanak a nyomás alatt, mint gondolnánk. Még a profik is lefagynak néha” – mondja Greg Chertok okleveles mentálisteljesítmény-tanácsadó, aki olyan jeles sporteseményeken segített át sportolókat, mint az ötkarikás játékok, a Super Bowl vagy a Stanley Kupa. (Gondoljunk csak bele, hány nagy meccset veszítettek el csapatok egyetlen kihagyott gól vagy dobás miatt.)

Az a tudat azonban nem elég, hogy nem vagy egyedül – ennél is többet segítenek azok az egyszerű technikák, amelyek segítségével fel tudod szabadítani az agyad, hogy magabiztosan vitelezhesd ki a feladatot, ami előtted áll. Bemutatunk három gyakori mentális blokkot, amelyek miatt lefagyhatsz, valamint azokat a szakértői módszereket, amelyekkel kiszabadulhatsz a fogságukból.

Milyen érzés? Esélytelen, hogy teljesíteni tudj, annak ellenére, hogy milliószor elpróbáltad.

Mi idézi elő? Muradian szerint a legjobb sportolók és a legsikeresebb emberek gyakran vizuálisan elképzelnek bizonyos végkifejleteket, amikor készülnek a nagy pillanatra. Hozzáteszi, hogy az ilyen szintű eltökéltség azonban könnyedén átfordulhat abba, hogy túlgondoljuk a helyzetet, és igyekszünk minden egyes részletet kontrollálni.

Ha pedig olyan sokszor gyakoroltál valamit, hogy a készség már szinte automatikus, a túlzott koncentráció akár többet árthat a fejlődésednek, mint használ. „Ha megszállottan próbálod szabályozni a csuklómozgásod egy büntetődobás közben vagy egy dobódobás utánkövetésénél, megszakíthatod az agy automatikus mechanizmusait, így a mozgás maga idegennek fog hatni, és nem fogod tudni végrehajtani” – mondja Chertok.

Hogyan birkózzunk meg vele? Muradian azt javasolja, hogy először is emlékeztesd magad arra, hogy megvannak a szükséges képességeid a sikerhez. Ha igazán rád fér az önbizalomlöket, gondolj vissza egy olyan alkalomra, amikor leküzdöttél egy kihívást, majd irányítsd a figyelmed kifelé, ne pedig arra a tevékenységre, amelyet olyan görcsösen igyekszel szabályozni. „Aktívan fókuszálj olyan külső dolgokra, mint a célpontok, az ellenfelek vagy a labda, ne pedig a gondolkodás folyamatára, mert az bénítóan hathat” – mondja Chertok. Például koncentrálj a csapattársadra a passz mechanikája helyett, vagy képzeld el, hogy egy konkrét személyhez beszélsz a közönség soraiból, ahelyett, hogy igyekeznél szóról szóra emlékezni a beszédedre.

Milyen érzés? Mintha csak a szerencsén múlt volna, hogy eljutottál a döntőig, az interjúsorozat utolsó köréig vagy a díjátadóig, nem pedig a tényleges készségeiden, a kitartásodon vagy a tehetségeden.

Mi idézi elő? Az imposztorszindróma olykor az alacsony önértékelés tünete. „Gyakran akkor fordul elő, amikor valaki nem bízik a saját képességeiben, vagy úgy érzi, hogy semmi sem elég jó, amit csinál” – mondja Muradian. Akkor is bekövetkezhet, amikor valaki túlságosan el van foglalva az imidzsével. „Lehet például, hogy jobban érdekel az, hogy ne égj le, mint az, hogy nyerj” – mondja Chertok; ilyenkor ha mégis nyersz, kellemetlenül érzed magad utána.

Hogyan birkózzunk meg vele? Ha észreveszed, hogy az agyadat elárasztják az olyan gondolatok, hogy csaló vagy, támadj vissza. „Fontos elhallgattatni ezeket a negatív gondolatokat, mert ők a valódi imposztorok” – mondja Muradian. Hatékony módszer a káros gondolatok kizárására, ha arra gondolunk, hogy melyek voltak a legnagyobb dicséretek, amelyeket kaptunk a készségeinkkel vagy egy múltbeli teljesítményünkkel kapcsolatban. Higgy abban, hogy azok az emberek, akikben bízol, megfelelően fel tudják mérni a képességeidet.

És ami a legfontosabb: ne feledd, hogy a lefagyás az emberi természet része, azok pedig, akik a legtöbbet fejlődtek, egyszerűen megtanultak túllendülni rajta. „Valójában senki sem tudja, hogy mit csinál” – mondja Chertok. Ha ezt észben tartjuk, „továbbléphetünk, és megérthetjük, hogy az élményeink normálisak – és ezáltal több figyelmet fordíthatunk az előttünk álló feladatra”.

Ezt kapd ki, dupla fekete gyémánt sípálya!