Az igazság a stresszről és a termékenységről

Ha egy ember szorongására válaszul csak azt mondjuk: nyugodjon meg, hiszen végül minden rendben lesz, az soha, semmilyen helyzetben nem segít. De ettől függetlenül is fontos megérteni, hogyan befolyásolja a stressz a termékenységet. A Dialogues in Clinical Neuroscience (Párbeszédek a klinikai neurológia területén) című lapban közzétett 2018-as vizsgálatból kiderült, hogy a kutatók szerint a stresszcsökkentés sikerre vezethet. „Kutatások szerint a pszichológiai kezelések nagy hatással vannak a teherbe esések gyakoriságára” – mondja a tanulmány társszerzője, dr. Alice Domar, az Inception Fertility vezető empátiás szakértője (lehetne több ilyen szakértő a világon?) és a bostoni Harvard Medical School szülészeti-nőgyógyászati és reprodukciós biológiával foglalkozó docense. Több évtizedes kutatás során dr. Domar rájött arra, hogy kétszeresére vagy akár háromszorosára nőhet azoknak a terméketlen nőknek a teherbe esési esélye, akik kognitív viselkedésterápián vesznek részt, valamint a testre és lélekre egyaránt ható gyakorlatokat végeznek (ilyen például a meditáció).

A meddő páciensek számára, folytatja dr. Domar, sokszor egy stresszkezelő stratégia, a kognitív átrendezés bizonyul a leghatékonyabbnak. Ha folyton a negatív gondolatok hálójában vergődsz („Az én hibám, hogy meddő vagyok”), dr. Domar azt javasolja, hogy változtass azon, ahogyan magadhoz beszélsz. „Például ha egy nő azt mondja, »Sosem lesz gyerekem«, megkérdezem tőle: »Ha ez így van, miért vállaltad a mesterséges megtermékenyítést, és költöttél rá ennyi pénzt?« – mondja dr Domar. – Nyilvánvaló, hogy ez az ember reménykedik. Az ehhez hasonló gondolatok helyett: »Soha nem lesz már kisbabám«, próbáld inkább ezt: »Mindent megteszek azért, hogy kisbabám legyen.«, vagy éld meg a hála érzését: »Köszönöm, hogy készen állok arra, hogy anya legyek, bármikor és bárhogyan fog ez végül bekövetkezni.«”

Ha a sógornőd harmadjára jelenti be, hogy babát vár, te pedig még egyszer sem estél teherbe, fontos, hogy legyen melletted olyan ember, aki megérti, hogy miért keserít el ez a látszólag örömteli hír, és nem szól rád, hogy ne is foglalkozz vele. „A legjobb barátaid vagy a hozzád legközelebb álló családtagok nem biztos, hogy át tudnak segíteni ezen – véli dr. Hutner. – Az embernek vannak jóindulatú barátai, és néha bizony megesik, hogy ezek a jóindulatú barátok várandósak lesznek, amit viszont nehéz lehet megélni.” Keress olyan embereket, akik ítélkezés nélkül támogatnak. Dr. Crawford annyit tesz még hozzá, hogy ha nem találsz rá a megfelelő támogatásra a környezetedben és a hasonlóan gondolkodó online közösségekben (de őszintén szólva, még abban az esetben is, ha igen), érdemes lehet megfontolnod a terápia lehetőségét.

A peteérési tesztek, a hőmérőzés, valamint minden apró jel és tünet kóros túlgondolása közben, vagyis „amikor próbálsz teherbe esni, folyamatos kölcsönhatásban élsz a testeddel” – emlékeztet minket dr. Hutner. – „Ha a testünk nem engedelmeskedik az akaratunknak, az nagyon fájdalmas és felkavaró élmény lehet. Arra biztatom a pácienseimet, hogy tegyenek meg mindent, ami tőlük telik azért, hogy pozitív módon lehessenek jelen a saját testükben”. Ezt sokféle módon érheted el: kitarthatsz a jelenlegi edzésterved mellett, kipróbálhatsz egy új mozgásformát, ha meg tudod fizetni, elmehetsz egy masszázsra, vagy esetleg kipróbálhatod a testfigyeléses meditációt is.

A legfontosabb az, hogy tiszteld és támogasd a tested, és adj meg neki mindent, amire most szüksége van. Elvégre nem biztos, hogy örökre csak a tiéd lesz.