Dobd fel a céljaidat

A pszichológia nem határozza meg szigorúan az értékes óra jelentését: a kifejezés azt rejti, amit szeretnéd, hogy rejtsen. Dr. Stephanie Cacioppo Idegtudós, a Chicagói Egyetem Pritzker Orvostudományi Iskolája agydinamikai laboratóriumának igazgatója és a Nike Performance Council tagja szerint van néhány támpont ami alapján megkülönböztetheted az értékes órákat a szürke hátköznapok óráitól:

• Magadnak kell döntened róla, ne csak egy újabb teendő legyen a naptáradban.
• Biztonságot kell sugároznia (mindenféle előítéletek nélkül, beleértve a sajátodat is).
• Valami olyanra kell szánnod, amit szeretsz csinálni, ami boldoggá tesz, például sport, hobbi (főzés, sakk, rajzolás) vagy egy szakmai cél elérése, akár egy regény írása.
• Fontos, hogy fejlesztenie kell a képességeid, így fogsz igazán ragyogni, amikor a legnagyobb szükséged van rá.

Ha jól csinálod (erről később), az értékes óra olyan előnyöket kínál, amiket egy sima edzés, egy hosszú futás vagy egy óra a vázlatfüzeted fölé görnyedve nem ad meg. Például:

Minél több tapasztalatot gyűjtesz és minél tovább fejleszted a készségeid, annál könnyebb megfeledkezni az alapokról — mondja dr. Christopher Janelle professzor, a Floridai Egyetem teljesítmény-pszichológiai laboratóriumának igazgatója. „Az alapok felidézése gyakran segít az olyan kihívásokat leküzdeni, amelyek nagyobbnak és nehezebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában.”

Ha például problémát okoz egy nehéz CrossFit-gyakorlat vagy egy bonyolult tánckombó, akkor az alapok értékes óra során történő áttekintésével rájöhetsz, mi okozza az egyensúlyproblémát vagy azt a hibás tánclépést. „Minden a minőségi ismétlésről szól, az eredmények elérése érdekében” – mondta Hegerberg nemrég egy Nike-nak adott interjúban, Janelle és Cacioppo pedig egyetért vele.

Mivel az értékes órád a tiéd – ráadásul olyan dolog ez, amely általában folyamatosan ugyanúgy néz ki –, ezáltal „szisztematikus teret ad, hogy figyelmesen kezeld a gondolatokat és érzelmeket, tehát minden olyasmit, ami általánosságban véve megfoghatatlan vagy absztrakt, így struktúrát és a megoldás lehetőségét adhatod ezeknek a dolgoknak, ahelyett, hogy azt éreznéd, hogy csak hadonászol” – mondja Janelle.

Más szóval, joggal bízhatsz abban, hogy ez a rutin segíteni fog, hogy legyőzd, bármi is legyen, ami kibillent – egy megalázó vereség, egy szakítás vagy, mondjuk, egy világjárvány. Cacioppo szerint ez azt a fajta meghitten ismerős érzést adja, amellyel visszanyerheted az energiád és a belső békéd, így jobban érzed majd magad a stresszfaktorok elleni küzdelemben – ezt hívjuk kitartásnak.

„Az értékes óra emellett nagyszerű mód a katalizátorok kezeléséhez is” – teszi hozzá Janelle. Mondjuk, hogy egy önostorozó spirálban kerülsz, amiért nem sikerült elérned a magad elé kitűzött személyes rekordot, vagy mert elrontottál egy rajzot, vagy egy riválisod bántó megjegyzést tesz. „Az értékes órád jelentette biztonságos helyed használhatod arra, hogy vizualizáld ezeket az élményeket, ráhangolódj az általuk keltett érzésekre, majd felülírd a reakcióid, így készülhetsz ezekre a szituációkra, és sikerrel kezelheted őket, amikor a jövőben találkozol velük” – mondja.

Amikor már nem leled örömöd egy tevékenységben vagy egy kitűzött cél hajszolásában, akkor megnő az esélye annak, hogy teljesen le is állsz az adott dologgal, mondja Janelle. Ha van egy játékra összpontosító értékes órád, például, hogy szeretsz focizni apukáddal, vagy a kedvenc állatod lerajzolása, vagy ismét előveszed a gyerekkorodban megtanult dolmareceptet, és mindezt nem veszed túl komolyan, akkor ez segít megmaradni azoknál a belső okoknál, amelyek eleve a szenvedélyed irányába tereltek, mondja a szakértő. Gyorsabban fogsz fejlődni is, ha élvezed, amit csinálsz, mivel jobban le fog kötni az adott dolog, teszi hozzá Cacioppo.

Eressz el egy megkönnyebült sóhajtást: a neve alapján nehezen kivitelezhető értékes órát valójában hihetetlenül könnyű kialakítani magadnak. Egyszerűen válassz valamit, ami felvillanyozza a lelked, és amiben fejlődhetsz. Majd döntsd el, milyen hosszú lesz az „értékes órád”, milyen gyakran fogsz foglalkozni az adott dologgal, és, hogy egyedül fogod-e csinálni, vagy szerzel hozzá társakat is.

„Nincsenek jó vagy rossz válaszok” – mondja Cacioppo, de a cél az, hogy az értékes „órád” elég hosszú legyen ahhoz, hogy elmerülhess a választott dologban (tehát legyen legalább 20 perc), és legyen annyira alkalmi, hogy várhasd (ez lehet napi, heti, havi vagy évszakonkénti rendszeresség is). Állítsd a telefonod „ne zavarj”-üzemmódba, takard le a naptárad – tégy meg mindent, hogy zavartalan legyen ez az idő, teszi hozzá a szakértő.

Hogy mit is csinálj az értékes órád alatt? Menj végig azokon az alapvető készségeken, amelyeket még a legelején tanultál, különös tekintettel azokra, amelyeket egy ideje már nem gyakoroltál, mondja Cacioppo. És ami rendkívül fontos: vedd észre, hogy vajon mosolyogsz-e mindeközben. Ha nem, akkor valószínűleg rossz dologra összpontosítasz, szóval kalibráld újra a folyamatot mindaddig, amíg azon kapod magad, hogy őszinte a mosolyod. Amint ez megvan, lehet, hogy éppen megfelelőek a fényviszonyok ahhoz az ellőni kívánt fényképhez – akár megcsinálod végül a képet, akár nem.